Az építési folyamat résztvevői közül egyesek tevékenysége szabályozott, igénybevételük a folyamat egyes szakaszaiban kötelező, míg más szereplők tevékenysége nem szabályozott, feladatukat a szerződésükben meghatározott elvárások szerint végzik.
A beruházás-lebonyolítói tevékenységet napjainkban az építési beruházások, valamint az építési beruházásokhoz kapcsolódó tervezői és mérnöki szolgáltatások közbeszerzésének részletes szabályairól szóló 322/2015. (X. 30.) Korm. rendelet szabályozza. Bár ez a jogszabály – az elnevezéséből is fakadóan – elsősorban az építési beruházásokra vonatkozó közbeszerzési eljárások keretei közé helyezi ennek a fontos közreműködő szakembernek a jogait és feladatait, az itt megfogalmazottak minden más esetben, tehát a szabad kezes vállalatba adás során kötött szerződések esetében is jól alkalmazhatók. A kormányrendelet a következőképpen fogalmaz:
„5. § (1) Az ajánlatkérő az építési beruházás megvalósítása érdekében beruházás-lebonyolítót alkalmazhat.
(3) Az ajánlatkérő általános megbízottjaként a beruházás-lebonyolító feladata az építési beruházás megvalósításának koordinálása. E feladatkörében a beruházás-lebonyolító gondoskodik különösen:
a) a tervező kiválasztásának előkészítéséről és a tervező kiválasztásának koordinálásáról, közbeszerzési eljárás (tervpályázat) lefolytatása esetén a közbeszerzési eljárás (tervpályázat) előkészítéséről, valamint a közbeszerzési eljárás (tervpályázat) lefolytatásának koordinálásáról;
b) az építési beruházás előkészítéséről, szükség szerint előtanulmányok (elsősorban vázlatterv, tanulmányterv, megvalósíthatósági tanulmány) készítéséről;
c) a kivitelezésre – a 14. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott esetekben a tervezésre és kivitelezésre – irányuló közbeszerzési eljárás eljárást megindító felhívásának és a közbeszerzési dokumentumoknak az elkészítéséről;
d) az építési beruházás megvalósítására irányuló közbeszerzési eljárás lebonyolításának figyelemmel kíséréséről;
e) európai uniós forrásból megvalósuló építési beruházás esetében a támogatást nyújtó szervezettel való kapcsolattartásról;
f) a közbeszerzési eljárás szabályszerű lefolytatásának ellenőrzését végző szervezetekkel való kapcsolattartásról;
g) a kivitelezés műszaki ellenőrének kiválasztásáról;
h) a tervezői művezetés szükségességének meghatározásáról;
i) az elkészült építési beruházás átadás-átvételi eljárásának koordinálásáról.”
Mint látjuk, alapvetően az építtető (ajánlatkérő, megrendelő, beruházó) bizalmi közreműködőjeként az építési beruházás minden fontos mozzanatában részt vesz a beruházás lebonyolítója – nem átvéve természetesen az építési műszaki ellenőrök feladatait. Fontos hangsúlyoznunk, hogy az idézett jogszabály-hely a közbeszerzési eljárások eredményeként munkában lévő építési beruházásokra vonatkozóan fogalmaz meg feladatokat; egyébként az építtető/beruházó dönti el, hogy feladatai közül melyeket, milyen mértékben adja át a beruházás-lebonyolítónak. Tekintettel arra, hogy a beruházás lebonyolítói feladatok több szakterületet is érintenek (pl. pénzügyi, építési, műszaki, jogi, közbeszerzési, tervpályázati, stb.) és egy-egy nagyberuházásnál ezen szakterületek speciális tudást, ismereteket is igényelnek, a mai gyakorlat szerint sokszor ezeket az összetett feladatokat nem egy személy látja el, hanem üzletszerű gazdasági tevékenység keretében egy olyan vállalkozás, amely többféle szakosodott szakemberből áll, vagy ilyet vesz igénybe.